Ha valami az utóbbi évtizedek legnagyobb katasztrófájáűval fenyeget, az a műanyag hulladékok egyre tornyosuló óriási tömege. Az a hulladéktömeg, melynek jelentős részét képezi a töltőipar által kibocsájtott különféle műanyag palackok, flakonok. A PET-palackok a világ műanyagtermelésének egyötödét teszik ki. Percenként kb. egymillió palackot adnak el a világon, és ezeknek csak a 14 százalékát hasznosítják újra!
A kutatólaboratóriumokban történő „véletlenekkel” általában a katasztrófafilmek kezdő képsoraiban szoktunk találkozni, de ez most nem a forgatókönyv írók agyszüleménye. Ráadásul nem is történhetett volna szerencsésebb dolog a környezetvédők szemszögéből nézve.
A történet főszereplője egy japán szeméttelepen két éve felfedezett baktérium, amely – döbbenetes módon – műanyagon él, vagyis képes lebontani a PET palackokat.
A felfedezés után nemzetközi kutatócsapat kezdett el vele foglalkozni, és sikerült azonosítani az általa termel enzimet, ami kulcsszerepet játszik a műanyag lebontásában.
És most jön a szenzáció: kutatás közben véletlenül módosították a molekulát, amitől az még hatékonyabban bontja le a műanyag polietilént.
A laboratóriumban egyelőre csak 20 százalékkal sikerült felgyorsítani a lebontási folyamatot, de már ez is nagyon ígéretes, azt mutatja ugyanis, hogy az enzim még nem érte el az optimumot, és mesterségesen ennél is jóval tovább fejleszthető.
A PET-evő enzim szerkezete a kutatás szerint nagyon hasonló ahhoz, amit számos baktérium kifejlesztett a természetes növényi polimer, vagyis a cellulóz lebontására. A kutatók célja, hogy az enzimet képessé tegyék a PET-et az eredeti komponensekre bontani, így megvalósítsák a tökéletes reciklálás feltételeit, és ne legyen szükség nagy mennyiségű további szénhidrogén felhasználására.
forrás: zoldujsag.hu 2018.04.18
az eredeti cikk itt található meg The Guardian
