Bár sokan a teherhajók rakterében a világot körbeutazó konténereket tartják a globális gazdaság legfontosabb és egyben leginkább szimbolikus eszközének, a Quartz összeállításából kiderül, ezek a címkék inkább a raklapokat illethetik meg. Ezeknek a látszólag kőkorszaki egyszerűségű eszközöknek külön fejezete van a gazdaságtörténetben, és a svéd IKEA számára legalább annyira megkerülhetetlen a jelentőségük, mint a rendezetlen brexit irányába haladó Nagy-Britanniának.
A raklapok korai változatát már az ősi Egyiptomban is használták a piramisok építésekor, az időszámításunk előtti III. évezredben, de igazi jelentőségüket csak jóval később, a XX. század elején meglóduló ipari fejlődés során nyerték el.
Kis raklaptörténelem
Mindebben nagy szerepe volt a motorizáció erősödésének, annak, hogy az 1920-as években már megjelentek a súlyokat emelő vagy mozgató gépek. 1937-ben az USA-ban már használták a mai targoncák elődjét, amivel a raklapon tárolt árukat és eszközöket a mind nagyobb számú teherautó platójára tudták emelni, a korábbi megoldásoknál jóval könnyebben és nagyobb hatásfokkal.
A második világháborúban pedig mind a targoncák, mind a raklapok jelentősége megkerülhetetlenné vált. Ahogy ez a tanulmány bemutatja, az amerikai háborús logisztikában mindkét eszköznek fontos szerep jutott, amik így közvetetten hozzájárultak a hadifölény kivívásához is. 1941-ben mintegy 25 ezer targoncát, illetve motorikus emelőszerkezetet alkalmaztak az amerikai ipari és kereskedelmi telephelyeken, a hadifelszerelésért felelős parancsnokság pedig több mint 1 millió darab raklapra adott le rendelést a gyártóknál, miután azok sikeresen vizsgáztak a hadianyag mozgatásában is.
Az 1960-as évek már az „euroraklap” szabványosítását hozták a kontinensen. A raklapok egységesítése maga után vonta azt a kedvező következményt, hogy az árukészleteket könnyebb volt a konténerekbe rakodni, hiszen előre kiszámítható volt, milyen termékkel, hány raklap helyezhető el a jókora fémtartályokban. Ezzel pedig jelentősen gyorsabbá, hatékonyabbá vált a kereskedelem logisztikája.
Bár a raklapoknak jelenleg is több változata van használatban – itt tekinthető meg a kérdésről egy összeállítás –, az áruszállításban és -mozgatásban betöltött szerepe mindegyiknek megkerülhetetlen.
Raklapháborúk és szokatlan alkalmazások
„Gondoljunk bele: kitaláltunk valamit több mint 50 éve, ami azóta ugyanúgy néz ki, és ugyanazt a funkciót látja el. Ez szerintem elképesztő!” – mondta Martin Leibrandt, egy nagy német raklapozó vállalat vezetője.
S valóban, a raklapok jelentősége megkerülhetetlen, ahogy az is, hogy alkalmazási területeiken a megfelelő szabványú raklapokkal dolgozhassanak a raktárosok, logisztikusok, targoncakezelők.
A raklapok egyik legérdekesebb alkalmazása 2003-tól 2008-ig tartott, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mintegy 40 milliárd dollárnyi készpénzt transzportált Irakba a háború kapcsán, hogy abból fedezzék az alapszolgáltatások újbóli beindítását, és a helyben elintézendő ügyek költségeit.
A szállítást ezúttal szó szerint kell érteni.
A hatalmas pénzmennyiség raklapokon, több ütemben, légi úton került Irakba. Mindegyik raklapra 640 köteg pénzt helyeztek el, egy raklap pedig így kb. 680 kilogrammot nyomott.
A CNBC azt írta korábban, bármennyire is vigyáztak a szállítmányokra, néhány raklapnyi dollár furcsa körülmények között eltűnt Bagdadban, hollétükre a nyomozások sem derítettek fényt.
Így a szokatlan raklapküldetést az USA akkor néhány milliárd dolláros mínusszal zárta.
Ám napjaink egyik legfontosabb, égető kérdése kapcsán is felbukkan a raklap, mint egy fontos probléma egyik lehetséges eszköze. A brexit kapcsán ugyanis a brit kormányzat nemrég hivatalosan bejelentette: nincs elég, megfelelő szabványú raklapja az országnak ahhoz, hogy az EU-ba irányuló exportforgalmat kiszolgálják.
S ha még ez nem lenne elég, a raklapok ügye egyes cégeknek évekre való jogi csatározásra is lehetőséget ad.
A második világháború lezárását követően az USA több millió darab raklapot hagyott maga után Ausztráliában, ahogy a haderők visszavonultak a csendes-óceáni térségből. Az ausztrál kormány villámgyorsan céget gründolt arra, hogy a raklapokkal betörhessen az USA piacára, kék színűre festett raklapjai pedig gyorsan elterjedtek. Ezt a céget 1958-ban eladták a Bramblesnek, a világ legnagyobb műanyagrekesz- és raklap-gyártó vállalatának.
A Brambles most februárban 2,5 milliárd dollárért vált meg műanyagüzletágától, hogy a fa gyártású raklapokra koncentrálhasson. Tette mindezt úgy, hogy közben az eredetileg kormányzati felállású cég is beszállt a műanyagversenybe, és mellette hosszas jogi csatározásba kezdett azért, hogy bebizonyítsa, az eredeti raklapkészletek jogai őt illetik. A cég vezetője azt mondta, vállalatuknál az a mondás járja, hogy „inkább elpusztítják raklapjaikat, mint hogy azok illetéktelen kezekbe kerüljenek”.
Raklapok az örökkévalóságnak
Az említett brexit-példa mutatja, hogy indokolatlan lenne alábecsülni a raklapok jelentőségét. Néhány érdekes szám kiemeli azt, mennyire fontos szerepet töltenek be napjaink egyre inkább technológiavezérelt gazdaságában is:
- Mintegy 2 milliárd darab raklapot használnak jelenleg is az USA gazdaságában.
- Az amerikai kereskedelmi áruforgalom értékének mintegy 80 százalékát raklapokon szállítják.
- A raklapok bevezetésével néhány órára, a korábbi időtartam töredékére csökkent a nagyobb áruszállító teherautók kirakodása a két világháború között.
- Megfelelő felhelyezéssel, egyetlen raklapon akár 1 tonnányi áru is mozgatható biztonságosan
- 2016-ban az USA-ban 849 millió raklapot állítottak elő, ebből 508 millió volt az új, a többi felújított, megjavított.
- 2016-ban az Egyesült Királyságban 42,5 milliót gyártottak raklapból, 5,6 százalékkal többet, mint a megelőző évben.
A fából készült raklapoknak különösen nagy szerepe lehet a fenntarthatósági törekvésekben, hiszen azok jóval környezetkímélőbbek, mint műanyagból készült társaik. 2017-ben az IKEA bejelentette, minden évben növeli azok arányát telephelyein, kiszorítva ezzel más változatokat.
Ugyanakkor a svéd vállalat volt az, mely képes volt háromszor is újratervezni népszerű „Bang” nevű bögréjét, pusztán azért, hogy azokból több férjen egyetlen raklapra, és így faragni lehessen a szállítási költségeken.
Így 864 darabról az egy raklapon szállítható bögremennyiség végül 2204 darabra ugrott, amivel a cég 60 százalékos költségmegtakarítást ért el a termék szállításában.
forrás: origo.hu 2019.03.06
